Kezdőlap
Helytartótanács – kancellári rendszer
„>>Nincs szó állami helytartói intézményekről, egyedül arról, hogy az egyetemek fejlődése, oktatási-kutatási tevékenysége, alkalmazott tudásbázisának fejlesztése és a gazdálkodásának strukturális megújítása mellett elkötelezett a kormányzat<< – hangsúlyozta Devecz Miklós, az SZTE...
Lajosváros jogos igénye egy közösségi ház
Egy ilyen hely az itt élő fiatalok számára is pezsgőbb közösségi életet jelenthetne (A kép illusztráció)
A városvezetőknek a nyilvánosság előtt többször megfogalmazott szándéka Eger közösségeinek helyben történő szervezése. Az eddigiek mintájára a Lajosvárosban is egy közösségi házat terveznek....
Az emberi méltóság megőrzésének „modus vivendi”-je a háborús kataklizmában (Kuncz Aladár: Fekete kolostor)
Hiszem és vallom, hogy az emberi szenvedést nem lehet a történelem patikamérlegével mérni. A szenvedés változatait nem lehet – és nem is szabad – összehasonlítani vagy rangsorolni. Természetesen a bűn minden esetben erkölcsi ítéletet von maga után, de a háború abszurditására, az emberi méltóság...
A felejtés narratívája kontra érték- és hagyományalapú nemzettudat
Amíg nekünk gyakran nehezünkre esik szembenézni történelmi múltunk bizonyos fejezeteivel, vagy épp annyi narratívát alkotunk rájuk, ahányféleképpen értelmezzük azokat, addig a német nemzetfogalom, patriotizmus többé már nem megérteni akarja a múltat vagy szembenézni vele. Végképp leszámol a...
A költőszerep kódjai
Az olvasókban mindig ott munkál az igény, hogy bizonyos kódokat elsajátítsanak. E kódokat a szerzők hozzák létre és alkalmazzák az olvasói tudat formálására. A költőszerep kultusza elsősorban a romantikus hagyományhoz köthető, de a romantika korát megelőző korszakokban is gyakorta jellemző, hogy a...
Milyen jellegűek az irodalomtörténeti változások? III. A korszakolás metaforái 2. A korszakküszöb
Az előző bejegyzésemben kifejtettem, hogy a korszakolásra metaforákat használunk. Ezek egyike a határ, amely az éles, szakadásszerű vált(oz)ásokra kiválóan alkalmazható, pl. az 1945-1948 utáni magyar irodalomra is. Ám a vált(oz)ások többnyire nem szakadásszerűen történnek. Ebben az is szerepet...
Milyen jellegűek az irodalomtörténeti változások? III. A korszakolás metaforái 1. A korszakhatár
Azt, hogy van történetünk, a változásokból érzékeljük. A történetek elbeszélésének nincsen saját nyelve. A világ elbeszélésére nincsenek kitüntetett nyelvek, amelyek csupán erre alkalmasak, ezért azt metaforákkal beszéljük el. Mindez alátámasztja Nietzsche azon gondolatát, miszerint a fogalmak...
Milyen jellegűek az irodalomtörténeti változások? II. Az irodalom elpiacosodása
Az irodalom elpiacosodása Magyarországon a kilencvenes évek közepén történt meg. Bár a posztmodern "korszakhatárát" – ha ebben az esetben lehet egyáltalán ilyesmiről beszélni – világszerte általában 1970 környékén szokás meghúzni, hazánkban nem egységes ez a napjainkig tartó korszak, a piaci...
Milyen jellegűek az irodalomtörténeti változások? I. A kultúra hardverének megváltozása
A kultúrának mindig egyfajta hármas funkciót kell betöltenie – ezek a funkciók párhuzamba állíthatóak, nagyjából megegyeznek az egykori szerzetesi kolostorok által képviselt kulturális szerepekkel. E három funkció: a kulturális cikkek tárolása (hasonlóan, ahogy egy könyvtár teszi), a kulturális...
Hogyan működik a magyar irodalom emlékezete?
Az emlékezet nem csupán elevenen tart, hanem gyakran ki is töröl. Bizonyos kulturális hagyományok egy változás folytán kitörlődhetnek, pl. a felvilágosodás kori magyar irodalom bizonyos szempontból, részben vagy egészében kitörli a középkori magyar irodalomhoz fűződő emlékezetünket. Az...
